Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fíliák története

A tabi Utolsó Vacsora Plébániának 5 fíliája van, ugyanakkor a plébániatemplomon kívül még 5 másik templomot és 1 kápolnát lát el. 

  • Bábonymegyer
    Titulusa: Kisboldogasszony 
    Búcsú: szeptember 8.
    Önálló plébánia: 1944-2002 (1979-től oldallagosan Tab látja el)

    Plébánosai:
    1946-1950 Kovács Sándor
    1950-1951 Banicz Lajos
    1951-1959 Kassai Lajos

    1959-1979 Fehér László
    1979-től oldallagosan a tabi plébánia látja el, 2002-től fíliaként Tabhoz tartozik.
    0megyer1.jpg
    Megyer nevével 1193-ban Meger, Bábony nevével 1259-ben Babun alakban találkozhatunk először az okleveleinkben. A középkorban mindkét település ismert, egyházas hely volt. A török hódoltság alatt a vidék protestánssá lett. A XIX. század második felében a környék betyárjai itt húzódtak meg. 1927-ben Nagybábony és Koppánymegyer egyesüléséből jött létre Bábonymegyer. A megyeri falurészen lévő templomát Feledi Ferenc tervei alapján 1940-1943 között építették fel, 1948-ban kialakítottak egy igen szerény lelkészlakást, majd kb. fél évszázadon át önálló plébániaként működött. 1979 óta oldallagosan Tabhoz tartozott. Az 1980-as években a csonkatornyot 7 méterrel megemelve építették fel. 2002 óta filiaként látja el a tabi plébánia.
     
  • Kápolna titulusa: Árpád-házi Szent Erzsébet
    Búcsú: november 19.
    0babony1.jpg
    A falu bábonyi részén lévő kápolna 1955-ben épült. Alapterületét  az 1980-as években növelték meg, valamint sekrestyével bővítették. A Szent Erzsébet oltárképet (secco) Dr. Takács Lajos festette.
     
  • Lulla 
    Titulusa: Árpád-házi Szent Erzsébet
    Búcsú: november 19.
    0lulla1.jpgA XI. században a székesfehérvári bazilika és a veszprémi püspökség birtoka. Nevét 1229-ben Lyulya néven említik az okleveleink. A falu területén állott a középkorban a lullai prépostság. A török hódoltság után hosszú időn át csak pusztaként tartják számon. 1948 óta önálló település.
    1983. november 13-án szentelte fel az új templomot Tóth László veszprémi segédpüspök.  A templom Chiovini Róbert főmérnök tervei alapján társadalmi  munkával készült el. A Szent Erzsébet
    oltárképet Dr. Takács Lajos apát-plébános festette. 1985-ben a plébános megvásárolta Gamásza puszta 40 kilógrammos harangját, és a településnek adományozta.
       
  • Sérsekszöllős
    Titulusa: Szent Mihály
    Búcsú: szeptember 29.
    0sersek1.jpgA középkorban Szőllös a székesfehérvári bazilika tulajdona volt. Sérsekhegy is lakott helyként szerepelt. A török uarlom alatt mindkettő elpusztult. Az 1700-as években éledt újjá a vidék, német telepesek beköltöztetésével. 1921-ben jött létre Szőllössérsek néven a falu, amelyet 1926-ban a jobb hangzás és a könnyebb kiejtés érdekében Sérsekszőllösre változtattak. 1947-ben 45 német családot telepítettek ki és helyükbe felvidéki magyarokat költöztettek. Kápolnáját 1973-ban építették. 1983-ban az egyházközség megvásárolta az evangélikusoktól a 170 kg-os harangot, amelyet egy vasállványon helyeztek el. 1991-ben a plébános terrakotta stációs domborműveket készített. 2002-ben a kápolna impozáns torony hozzáépítésével templomi rangra emelkedett.  
     
  • Torvaj
    Titulusa: Nagyboldogasszony
    Búcsú: augusztus 15.
    0torvaj2.jpg
    1200-ban Turuvoi, 1265-ben Torwoy néven ismerjük. A középkorban egyházashelyként szerepel. Az 1332-es plébánia jegyzékben a plébániák között sorolják fel. A török alatt szinte teljesen elpusztult a falu. Az 1563. évi török kincstári adólajstromban csak 3 házzal van felvéve. 1573-74-ben 9 házat vettek fel. 1671-1687. években már pusztaként említik. Az 1700-as években újjáéledt a falu. Barokk stílusú templomát, romjaiból égetett téglából restauráltatta Révay Polixena 1755 és 1758 között. Az ajtó feletti kőbe vésett kronosztikon a következőket tárja elénk:

    HONORI DIVORVM PETRI ET PAVLI

    EX PIO VOTO FECIT ERIGI

    BARONISSA POLIXENA REVAI

    A felirat felett családi címer, Révay Polixena címere, jelezve azon B, P, D, R. A kiemelt betűk összege: 1756. Az 1824-ből való barokk orgona mára már alapos restaurálásra szorul.

  • Zala
    Titulusa: Bűnbánó Magdolna
    Búcsú: július 22.
    0zala1.jpg

 TEMPLOM NYITVA TARTÁSA:

Hétfő-Vasárnap: 8:00-18:00

 TEMPLOM BEMUTATÁSA:

TAKÁCS ISTVÁNNÉ (Klári) végzi, elérhető a következő telefonszámon:

06-84/320-381

Zala községről közvetlen a tatárjárás után találunk okleveles adatokat. 1278-ban Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomát említik. 1368-ban a veszprémi káptalan birtoka, 1400-ban pedig Zsigmond király Osztopáni Bálintnak adományozta. 1478-ban már Zichy Györgynek is voltak itt birtokai. 1526-ban II. Lajos király több családnak adományozta. Az 1563. évi török kincstári fejlajstrom szerint, csak három házból állt, a többi elpusztult. 1713-ban települt újra. Ettől kezdve a Zichy család birtokolja. Itt van a Zichy család ősi kúriája, melyet Zichy Ferenc 1830 táján építetett újjá, mellette áll fiának, Zichy Mihálynak, a hírneves festőnek műterme, amely ma múzeumként funkcionál: gazdag könyvtára, hímzések, fegyverek, számos festmény, rajz és vázlat teszi értékessé a kiállítást. A múzeum egész évben fogadja az ide látogatókat.

Temploma 1748-ban tető és boltozat nélkül van, de falaiban még teljesen ép. Az oltárkövét Bíró Márton veszprémi püspök 1747-ben szentelte meg. A templom egész építményét sekrestye nélkül Zichy Ferenc kapitány, helybeli földesúr restauráltatta 1754-ben. A mai templom építése 1764-ben fejeződött be. A tető eredetileg fazsindelyes, homlokzatán kisfatoronnyal. Napjainkban a torony a homlokzat előtt áll. Gróf Zichy Kázimír a 19. század első felében kijavíttatta a templomot, „újdon új tornyot tiszta téglából s addig nem létező sekrestyét is csináltatott, az addig csak egy haranghoz még kettőt vett, az orgonához tetemes költséggel járult” –olvasható a Historia Domusban. Szentélye enyhén félköríves, a hajó egy boltszakaszos, alja téglával borított. A templom legrégebbi része a mai szentély, mely az 1274-ben létező templom hajója volt. Ezt igazolja az 1975 nyarán végzett tatarozási munka is. A vakolattól megtisztított oldalfalon jól láthatóak voltak az egykori román stílusra utaló kisméretű köríves ablakok: kettő-kettő jelenlegi három közötti mezőnyökben és most is látható a szentélyen a régebbi templom kőből faragott ajtókerete. A templom jelenlegi oltárképét Zichy Antal, a festő testvér-bátyja festette és Mária Magdolnát ábrázolja. A szerző felirata a kép jobb sarkában: „Szülőhelyének emlékül volt hű jobbágyai épülésére festette Zichy Antal 1860.” A hajóban látható „Krisztus a kereszten” képet Zichy Mihály húsz éves korában 1846-ban festette. A szemközti falon id. Csicsery-Rónay István két képe látható, az egyik Zichy Mihály Krisztus a kereszten című alkotásának másolata, a másik Szent Imre magyar királyi herceget ábrázolja. A mai 4 változatú orgonája 1895-ben Országh Sándor és fia császár és király udvari műorgona készítők alkotása. A templom tornyában két harang lakik. A templomkert déli oldalán 2000-ben állítottak emléket a község mártírjainak.