Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A katolikus hit

 
     
       
 

Hitünk főigazságai

A krisztusi igazságok ismerete nélkül nincs keresztény élet. Egyre jobban meg kell ismernünk hitünket. A legfontosabb igazságok foglalatai a Hitvallások. A "főigazságok": a hittanulásban használt rövid összefoglalások.
  1. Egy Isten van. Az egy Istenben három személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
  2. Isten a világ Teremtője és gondviselő Atyánk.
  3. A Fiúisten emberré lett, hogy minket megváltson és üdvözítsen.
  4. Isten igazságos, aki a jókat megjutalmazza, a gonoszokat megbünteti, de a megtérő bűnösnek szívesen megbocsát.
  5. Isten kegyelme az üdvösségre szükséges.
  6. Az ember lelke halhatatlan, teste pedig feltámad.
  7. Jézus Krisztus Egyházat alapított, és ennek legfőbb pásztora a római pápa.
  8. Jézus szent evangéliuma (örömhíre): Mennyei Atyánk végtelenül szeret minket, gyermekévé fogad, és földi életünk után hazavár az örök életre.

Lap tetejére

Isten tízparancsolata

A Sínai-hegyen Istentől adott parancsok a vallási, erkölcsi élet örök érvényű alaptörvényei (Kiv 20). Az embernek Isten és embertársai iránti kötelességeit összegzi. Érvényessége minden időben megmarad, mivel Jézus azt mondta: "Nem megszüntetni jöttem a Törvényt, hanem beteljesíteni" (Mt 5,17).
  1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
Istent felismerve első kötelességünk a benne való hit, a neki kijáró imádás; hódolat és dicsőítés, uralma kizárólagosságának elismerése.
  1. Isten nevét hiába ne vedd!
Minthogy az ember gondolkodása és kimondott szava között szoros kapcsolat van, e hódolathoz hozzá tartozik Isten nevének (és általában az isteni dolgoknak) tisztelete.
  1. Az Úr napját szenteld meg!
Istentől való függőségünket fejezzük ki azzal, hogy megtartjuk az Úr napját, ezt az időt (egész életünkkel együtt) Neki szenteljük, ugyanakkor a földi munkálkodás múlandóságát jelezve és a végső nyugalmat előlegezve munkaszünetet tartunk!
 
Az első három parancs Isten uralmának elismeréséhez vezetett minket. Csak ez biztosítja az ember tökéletes szabadságát. A Tízparancsolat második része (táblája) az embertársak iránti kötelességeket tartalmazza, összhangban a természeti törvényekkel:
  1. Atyádat és anyádat tiszteld!
Kapcsolataink közül első az, mely szüleinkhez fűz, hiszen életünket és felnövekedésünket nekik köszönhetjük. A szülői felelősség és a gyermeki tisztelet egymástól elválaszthatatlan.
  1. Ne ölj !
Minden ember élete szent. Az egészség is Isten ajándéka. Így kell őriznünk magunk és mások életét.
  1. Ne paráználkodj !
Az új élet nemzése éppúgy tiszteletet és védelmet kíván, mint az ember teste, s a szerelemben a másik felé megnyíló legbensőbb rejtett valósága.
  1. Ne lopj !
Az embernek a munkával szerzett tulajdonhoz, az életét biztosító anyagi javakhoz való jogát szavatolja ez a parancs.
  1. Ne hazudj, és mások becsületében kárt ne tégy!
Az emberek közti kapcsolatok legfőbb munkálója az emberi beszéd. E nagy adománnyal nem élhetünk vissza, nem használhatjuk mások kárára. A parancs a nyelvvel elkövethető legnagyobb bűnt is jelzi, s általánosságban is elénk állítja az igaz beszédet, mint Istentől szabott kötelességet.
  1. Felebarátod házastársát ne kívánd!
  2. Mások tulajdonát ne kívánd!
Az igaz cselekedetek mellett az igaz érzések, gondolatok, vágyak is az isteni akarat teljesítéséhez tartoznak.

A főparancs

"És megkérdezte Jézust egy a törvénytudók közül: Mester, melyik a legfőbb parancs a Törvényben? Jézus azt mondta neki: 
  1. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! 
  2. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!" (Mk 12,30-31)
Búcsúbeszédében Jézus "új parancsot" adott nekünk: 
  • "Úgy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket!" (Jn 13,34)

Lap tetejére

Az Anyaszentegyház ötparancsolata

Az Egyház a Krisztus által neki adott felhatalmazásnál fogva a hívek és a hivő közösség életét segítő, szabályozó rendelkezéseket hoz.
  1. A vasárnapot és a kötelező ünnepeket szentmisével és pihenéssel szenteld meg!
  2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg !
  3. Évente gyónjál, és legalább a húsvéti időben áldozzál !
  4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
  5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!

Lap tetejére

A Teremtés

Isten TEREMTETT mindent, az eget és a földet, a tengert, és mindent, ami bennük van.

  • - Az ásványokat, amelyek élettelenek.
  • - A növényeket, amelyek élnek.
  • - Az állatokat, madarakat és halakat, amelyeknek testük van, élôlények, és mozogni tudnak.
  • - Az embereket, akiknek testük van, értelmük és szabad akaratuk.
  • - Az angyalokat, vagyis a legmagasabb rendű teremtményeket, akik test nélküli szellemek. Van értelmük és szabad akaratuk.

A Szentírás három angyalt említ név szerint. Ezek: Rafael, Gábor és Mihály.

Isten próbára tette az angyalokat, hogy elfogadják-e az ô akaratát. Voltak, akik elutasították Istent, ezek a bukott angyalok. Akik elfogadták Isten akaratát, azok a jó angyalok.

A jó angyalok a MENNYBEN vannak Istennel. A bukott angyalok (ÖRDÖGÖK) a POKOLBAN vannak.

A bukott angyalok vezérének SÁTÁN a neve.

Az ember olyan teremtmény, akinek teste és lelke van, és Isten képmására van alkotva.

A két legelső ember, akiket Isten alkotott, ÁDÁM és ÉVA voltak, ôsszüleink. Isten Éden kertjébe, más néven a Paradicsomba helyezte őket.

Ádámot és Évát arra csábította a Sátán, hogy egyenek a jó és rossz tudásának a fájáról Éden kertjében. Ádám és Éva ettek a fa gyümölcséből, és ezzel elutasították Istent. Ezt a bűnt nevezzük EREDETI BŰNNEK.

Engedetlenségük miatt Ádámot és Évát Isten kiűzte Éden kertjébôl, és ettől kezdve ki voltak szolgáltatva a szenvedésnek, bűnnek és halálnak.

Bűnük által Ádám és Éva elvesztették a MEGSZENTELŐ KEGYELMET, vagyis a legnagyobb ajándékot, amelyet a teremtéskor kaptak.

Isten ,,az idők kezdetekor a semmiből megteremtette egyszerre a teremtmények mindkét rendjét, a szellemit és az anyagit, vagyis az angyalokat és a földi világot, -- azután az emberi teremtményt, aki mintegy részese mindkettônek, minthogy testbôl és lélekbôl van összetéve.'' (KEK, 327.)

A Szentírás azt tanítja, hogy az ember ,,Isten képmására'' van alkotva. Képes arra, hogy Teremtőjét megismerje és szeresse, és minden földi teremtmény fölé van helyezve, hogy uralkodjon rajtuk és használja fel őket, és közben Istent dicsőítse. ... De Isten nem magányos lénynek teremtette az embert. Kezdettől fogva ,,férfinak és nőnek teremtette őket'' (lásd Ter 1,27). ...Így Isten, amint szintén a Bibliában olvassuk, látta ,,mindazt, amit alkotott, és látta, hogy az mind nagyon jó'' (lásd Ter 1,31). (Gaudium et Spes, 12.)

A Sátán, vagyis az ördög és a többi gonosz szellemek, bukott angyalok, akik szabadon elutasították, hogy Istent és terveit szolgálják. Isten ellen való döntésük végérvényes. Azon igyekeznek, hogy Isten elleni lázadásukban az embert is társukká tegyék. (KEK, 414.)

Bár Isten jónak alkotta az embert, ő, a gonosz lélek sugallatára, már a történelem kezdetekor rosszul használta fel a szabadságát. Szembeszállt Istennel, és nélküle akarta célját elérni. (Gaudium et Spes, 13. -- Idézi a KEK, 415.)

Bűne által Ádám mint első ember elveszítette azt az eredeti szentséget és igazságot, amelyet Istentől kapott, mégpedig nemcsak a maga számára, hanem minden ember számára [kivéve Máriát és Krisztust]. (KEK, 416. -- a kivételre lásd KEK, 491. és 504.)

Lap tetejére

Az Üdvtörténet

Ádám és Éva bűnbe esett és elvesztette Isten kegyelmét, de utána Isten megadta nekik az üdvösség reményét, a megváltás ígéretét.

Krisztus előtt 1850 körül Isten kiválasztotta Ábrahámot, hogy ő legyen az izraelitáknak, Isten választott népének atyja.

Ábrahámnak volt egy fia, Izsák. Izsák fia volt Jákob, Jákobnak pedig tizenkét fia volt. Izrael tizenkét törzsét Jákob fiai után nevezték el.

Krisztus elôtt 1250 körül Isten Mózest választotta ki, hogy az izraelitákat kivezesse az egyiptomi fogságból az ígéret földjére.

Isten Mózesnek adta a Sínai-hegyen a TÍZPARANCSOLATOT, és SZÖVETSÉGET kötött a néppel.

Isten az évszázadok folyamán prófétáin keresztül beszélt népéhez. A próféták minduntalan emlékeztették a népet Istennel való szövetségükre, Isten parancsaira, és közvetítették számukra az eljövendő Messiásban való üdvösség üzenetét.

Amikor Krisztus, a Messiás eljött, ÚJ SZÖVETSÉGET hozott létre.

Azokat az embereket, akik Jézus Krisztus tanításait követik, KERESZTÉNYEKNEK nevezzük.

Isten nem hagyta magára az embert bukása után. Ellenkezőleg: Isten hívja az embert, és titokzatos módon meghirdeti a rossz fölötti győzelmet és a bukásából való fölemelkedést. (KEK, 410.)

Amikor Isten végtelen szeretetében az egész emberi nem üdvösségét gondosan elő akarta készíteni, különleges gondviselésével egy népet választott ki magának, és reá bízta ígéreteit. Szövetséget kötött Ábrahámmal (vö. Ter 15,18) és Mózesen keresztül Izrael népével (vö. Kiv 24,8). A tulajdonául lefoglalt népnek egyetlen igaz és élő Istenként úgy nyilatkoztatta ki magát, hogy Izrael megtapasztalja, milyen úton vezeti Isten az embereket, és hogy ezeket az utakat magának a próféták ajkán át szóló Istennek szavából napról napra mélyebben és világosabban megértse, és egyre szélesebb körben tárja a népek elé (vö. Zsolt 21,28-29; 95,1-3; Iz 2,1-4; Jer 3,17). (Dei Verbum, 14.)

Lap tetejére

A kinyilatkoztatás

Azokat az igazságokat, amelyeket Isten kinyilatkoztatott, a SZENTÍRÁS és a SZENTHAGYOMÁNY tartalmazza.

A Szenthagyomány Istennek az az íratlan szava, amelyet Krisztus a Szentlélek közvetítésével adott át az apostoloknak, és amelyet azok továbbadtak utódaiknak.

A Szenthagyomány a hitvallásokban, az Egyház szertartásaiban és imáiban, valamint a pápák és püspökök hivatalos tanításában jelenik meg.

Mielőtt az Újszövetséget leírták, élőszóban adták tovább, és a Szenthagyomány része volt.

A Szentírás Isten szava, amelyet a Szentlélektôl sugalmazva leírtak, és a BIBLIA tartalmazza. A katolikus Egyház tanításának alapvetô forrása.

A Biblia hetvenkét könyvből áll. Ez két részre oszlik: az ÓSZÖVETSÉGRE és az ÚJSZÖVETSÉGRE. Az Ószövetségbe negyvenöt könyv tartozik, az Újszövetségbe huszonhét.

Az Ószövetség könyvei Isten kinyilatkoztatásának azt a részét tartalmazzák, amelyet a Krisztus eljövetele előtt élt embereknek adott.

Az Újszövetség könyvei Krisztus szavait és tetteit, az apostolok tanításait és a korai Egyházban való tevékenységüket tartalmazzák.

Az Újszövetséget négy részre lehet osztani:

  1. Szent Máté, Márk, Lukács és János EVANGÉLIUMA. A négy evangélium Krisztus földi életét mondja el.
  2. Az APOSTOLOK CSELEKEDETEI az apostolok tevékenységének története a Jézus mennybemenetelét követő időben, Szent Lukács műve.
  3. A huszonegy LEVÉL, amelyek Szent Péter, Pál, Jakab, János és Júdás nevét viselik, és amelyeket az ô tekintélyük hitelesít.
  4. A legutolsó könyv a JELENÉSEK KÖNYVE, amelyet Szent János evangélista írt.

Azokat a legfőbb igazságokat, amelyeket Jézus a katolikus Egyházon keresztül tanít, az APOSTOLI HITVALLÁS tartalmazza.

,,A Szenthagyomány és a Szentírás szorosan összefonódik és átjárja egymást. Mert ugyanabból az isteni forrásból fakad mind a kettő, igazából egynek mondható és egy cél felé irányul'' (lásd Dei Verbum, 9.). Mindkettőjelenvalóvá és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát, aki megígérte, hogy övéivel marad ,,minden nap a világ végéig'' (lásd Mt 28,20). ,,A Szentírás Isten szava, mert az isteni Lélek sugalmazására foglalták írásba'' (lásd Dei Verbum, 9.) ,,A Szenthagyomány viszont Isten szavát, amelyet Krisztus Urunk és a Szentlélek bízott az apostolokra, sértetlenül származtatja át ezek utódaira, hogy az igehirdetésükkel, az Igazság Lelkének fényénél, hűségesen őrizzék, kifejtsék és terjesszék.'' (lásd Dei Verbum, 9.) Mindebből az következik, hogy az Egyház mint a kinyilatkoztatás megbízott továbbadója és értelmezője ,,nemcsak a Szentírásból meríti az összes kinyilatkoztatott dolgokra vonatkozó bizonyosságát. Ezért mindkettőt egyforma áhítattal és megbecsüléssel kell elfogadni és tisztelni'' (lásd Dei Verbum, 9.). (KEK, 80-82.)

Az első keresztény nemzedéknek még nem volt írott Újszövetsége. Maga az Újszövetség tanúskodik az élő hagyomány folyamatáról. (KEK, 83.)

Lap tetejére

A szentelmények

A szentelmények szent jelek, amelyek hasonlítanak ugyan a szentségekhez, de nem közvetítik a Szentlélek kegyelmét úgy, ahogy a szentségek teszik.

A szentelmények felkészítik a híveket arra, hogy a szentségekben megadott kegyelmeket befogadják.

A szentelmények a keresztségben kapott papi hatalmon alapulnak.

Szentelmény például a személyek, ételek, tárgyak és helyek megáldása.

  1. 1. Az apátok és apátnők megáldása, szüzek liturgikus szentelése, a szerzetesi fogadalmak szertartása, a felolvasók, akolitusok (oltárszolgák) és hitoktatók megáldása mind példa a szentelményekre.
  2. 2. Templomok és oltárok megáldása, szent olajok, edények és ruhák megáldása, harangok megáldása szintén mind a szentelményekre példa.

Az Egyház által létrehozott szent jelek neve: szentelmények. Az emberek fölkészítését célozzák, hogy a hívők a szentségek kegyelmeit befogadják, valamint megszentelik az élet különféle állapotait, körülményeit. (KEK, 1677.)

Lap tetejére

A négy sarkalatos erény

  1. Okosság. (Sapientia)
  2. Igazságosság. (Justitia)
  3. Lelki erősség. (Fortitudo)
  4. Mértékletesség. (Temperancia)

Lap tetejére

Az isteni erények

  1. Hit.
  2. Remény.
  3. Szeretet.

Lap tetejére

A Szentlélek hét ajándéka

  1. Bölcsesség.
  2. Értelem.
  3. Jótanács.
  4. Tudomány.
  5. Lelki erősség.
  6. Jámborság.
  7. Istenfélelem.

Lap tetejére

Az irgalmasság cselekedetei

Az irgalmasság testi cselekedetei:

  1. az éhezőknek ételt adni,
  2. a szomjazóknak italt adni,
  3. a szegényeket ruházni,
  4. az utasoknak szállást adni,
  5. a betegeket és
  6. a börtönben levőket látogatni,
  7. a halottakat eltemetni.

Az irgalmasság lelki cselekedetei:

  1. a bűnösöket meginteni,
  2. a tudatlanokat tanítani,
  3. a kételkedőknek jó tanácsot adni,
  4. a szomorúakat vigasztalni,
  5. a bántalmakat békével tűrni,
  6. az ellenünk vétkezőknek megbocsátani,
  7. az élőkért és holtakért imádkozni.

Lap tetejére

Források: Éneklő Egyház, A katolikus hit elemei