Az egyházról

Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratból megteremtette az embert, hogy boldog életének részesévé tegye. Ezért Isten mindig és mindenütt közel van az emberhez. Hívja őt és segíti, hogy keresse, megismerje és minden erejével szeresse Őt. A bűn által szétszórt embereket mind összehívja családjának egységébe, mely az Egyház. Ennek megvalósítására küldte Fiát mint Megváltót és Üdvözítőt, amikor betelt az idő. Isten Őbenne és Őáltala hívja az embereket, hogy a Szentlélekben fogadott fiaivá és így az Ő boldog életének örököseivé váljanak. (KEK 1)

"Az Úr Jézus azzal indította el útjára Egyházát, hogy hirdette a jó hírt, tudniillik azt, hogy elérkezett Istennek az Írásokban ősidők óta megígért országa." Hogy Atyja akaratát teljesítse, Krisztus megnyitja a földön a mennyek országát. Az Egyház "Krisztusnak a misztériumban már jelenlévő országa".

Az Egyház a történelemben van, ugyanakkor fölötte is áll. Csak a "hittel megvilágított értelem" láthatja meg látható valóságában azt a lelki valóságot, mely az isteni életet hordozza.

"Az egyetlen közvetítő, Krisztus szent Egyházát, a hit, a remény és a szeretet közösségét ezen a földön látható szervezetként alapította és tartja fönn szüntelen, s általa árasztja mindenkire az igazságot és a kegyelmet." Az Egyház egyszerre:

"hierarchikus szervezettel ellátott társaság és Krisztus misztikus teste";
"látható gyülekezet és lelki közösség";
"földi Egyház és mennyei javakban bővelkedő egyház".

Ezek a dimenziók együtt alkotnak "emberi és isteni elemekből álló, egyetlen összetett valóságot".

Az Egyház "sajátos természete, hogy egyszerre emberi és isteni, látható, ugyanakkor láthatatlan javakban gazdag, buzgón tevékenykedik és elmerül a szemlélődésben, jelen van a világban, és mégis zarándok; de úgy, hogy benne az emberi az istenire, a látható a láthatatlanra, a tevékenység a szemlélődésre, a jelenvaló a jövendő örök hazára irányul és annak van alárendelve".

Az Egyház ebben a világban az üdvösség szentsége, Isten és az emberek közösségének jele és eszköze.

Jézus Krisztus

Egyházunk Feje

"Én vagyok az út, az igazság és az élet" (Ján. 14.6)

A római pápa

Amikor Krisztus megalkotta a Tizenkettőt, "kollégiumként, azaz állandó csoportként alkotta meg, és a közülük kiválasztott Pétert állította az élre". "Amint az Úr rendelkezése alapján Szent Péter és a többi apostol egy apostoli kollégiumot alkot, ugyanígy a római Pápa, Péter utóda és a püspökök, az apostolok utódai kapcsolódnak egymáshoz".

Az Úr egyedül Simonból, akinek a Péter nevet adta, alkotta meg Egyháza szikláját. Neki adta az Egyház kulcsait; őt az egész nyáj pásztorává tette. "Azt az oldó és kötő hivatalt azonban, amit Péter kapott, a fejével kapcsolatban álló apostolkollégium is megkapta". Ez a pásztori hivatal, mely Péteré és a többi apostolé, az Egyház alapjaihoz tartozik. A római Pápa primátusa alatt a püspökök folytatják.

Ferenc pápa

Egyházunk látható feje, Szent Péter 266. utóda

Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, olasz bevándorló munkáscsaládban. Ötgyermekes családban nőtt fel, édesapja Olaszországból vándorolt ki Argentínába, és a vasútnál dolgozott. Kémiát tanult, de a papi hivatást választotta. A szeminárium elvégzése után, 1958-ban belépett a jezsuita rendbe. A filozófiai doktorátus megszerzése után irodalmat, pszichológiát és filozófiát tanított, 1969-ben szentelték pappá. A kiváló vezetési képességekkel megáldott Bergoglio 1973-tól hat évig a rend tartományfőnöke, 1980-tól annak a szemináriumnak a rektora volt, amelyben végzett, doktori értekezését Németországban készítette el. 1998-ban lett Buenos Aires érseke.

2001-ben kreálta bíborossá II. János Pál pápa. Három vatikáni kongregációnak is tagja.
2005-2013: Az Argentin Püspöki Konferencia elnöke.
2013. március 13: Pápává választották.

Jelmondata: "Miserando atque eligendo" - "megkönyörült és kiválasztotta" (Mt 9, 9)

Ferenc Pápa címere

XVI. Benedek emeritus pápa

Róma nyugalmazott püspöke, Szent Péter 265. utóda

Joseph Alois Ratzinger 1927. április 16-án született a németországi Marktl am Inn-ben, a Passaui Egyházmegye területén. Édesapja a csendőrség tisztje volt, régi bajor földműves családból származott.

Fiatalságának éveit Traunsteinben töltötte. A II. világháború legutolsó szakaszában a légvédelmi egységekhez hívták be kisegítőnek.

1946-tól 1951-ig filozófiát és teológiát tanult a Müncheni Egyetemen és a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán. 1951 június 29-én szentelték pappá, s ezután nem sokkal megkezdte tanári tevékenységét. 1953-ban szerezett teológiai doktori fokozatot, disszertációjának címe "Isten népe és háza Szent Ágoston egyháztanában" volt. Négy esztendővel később habilitált fundamentális teológiából, munkájának címe "Szent Bonaventúra történetteológiája" volt.

1951-ben München-Moosachban volt kisegítő lelkipásztor, majd 1951-52-ben München-Bogenhausenben káplán. 1952-től 1954-ig a Freisingi Szemináriumban volt tanár.

1954-től 1957-ig a Freisingi Filozófiai és Teológiai Főiskolán volt a dogmatikus és a fundamentális teológia docense, majd ugyanitt 1958-59-ben rendkívüli egyetemi tanár. 1959-től 1963-ig a fundamentális teológia egyetemi tanára volt Bonnban. 1962 és 1965 között a II Vatikáni Zsinat teológiai szakértőjeként, peritusaként tevékenykedett. 1963 és 1966 között a dogmatika és a dogmatörténet professzora volt a Münsteri Egytemen, majd ugyanezeket a tárgyakat tanította 1966-tól 1969-ig a Tübingeni Egyetemen és 1969-től 1977-ig a Regensburgi Egyetemen, ahol 1976-77-ben az egyetem rektorhelyettese volt.

VI. Pál pápa 1977 március 25-én münchen-freisingi érsekké, s ugyanezen év június 27-én bíborossá nevezte ki. Még ebben az évben a Regensburgi Egyetem díszprofesszora lett.
1981. november 25-én II. János Pál pápa a Hittani Kongregáció prefektusává nevezte ki. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is lett.
1986 és 1992 között a Katolikus Egyház Katekizmusát összeállító pápai bizottság elnöki teendőit is ellátta.
2002-ben választották meg a bíborosi kollégium dékánjává.
2005. április 19-én XVI. Benedek néven pápává választották.
2013. február 11-én bejelentette február 28-án este nyolc órakor érvénybe lépő lemondását, amelynek értelmében lemond a péteri szolgálatról.

Jelmondata: "Cooperatores veritatis" - "az igazság munkatársai" (3Jn 1,8)

Forrás: Magyar Kurír

XVI. Benedek pápa címere

A püspöki szolgálatról

"Annak érdekében, hogy az evangélium az Egyházban mindig épen és elevenen megmaradjon, az Apostolok Püspököket hagytak hátra utódként azáltal, hogy átadták saját Tanítóhivatalukat." Ugyanis "a sugalmazott könyvekben különleges módon kifejeződő apostoli igehirdetést az idők végezetéig szakadatlanul meg kellett őrizni".

A püspökök az apostolok utódai: "Hogy a rájuk bízott küldetés haláluk után is folytatódjék, közvetlen munkatársaikat szinte végrendeletként megbízták azzal, hogy vigyék tovább és szilárdítsák meg a tőlük megkezdett művet; megparancsolván nekik, hogy ügyeljenek az egész nyájra, melyben a Szentlélek állította őket Isten Egyházának pásztorául. Így tehát ilyen férfiakat állítottak, és a továbbiakra nézve úgy rendelkeztek, hogy ha ezek meghalnak, szolgálatukat más kipróbált férfiak kapják meg".

"Miként megmarad az a hivatal, melyet az Úr egyedül Péternek, az első apostolnak adott, s melyet át kellett adnia utódainak, úgy megmarad az Apostolok egyházkormányzati hivatala is, melyet a püspökök szent rendjének kell állandóan gyakorolnia." Ezért tanítja az Egyház, hogy "a püspökök isteni intézkedés folytán léptek az Apostolok helyébe mint az Egyház pásztorai, akiket ha valaki hallgat, Krisztust hallgatja, aki pedig őket megveti, Krisztust veti meg és azt, aki Krisztust küldte".

Dr. Udvardy György

veszprémi érsek, metropolita

Született: Balassagyarmat, 1960. május 14.

Pappá szentelték: Esztergom, 1985. június 15.
Püspökké szentelték: Esztergom, 2004. február 21.
Esztergom-budapesti segédpüspök: 2004-2011
Pécsi megyéspüspökké kinevezve: 2011. április 9-én
Pécsi megyéspüspöki beiktatása: 2011. április 25.
Pécsi megyéspüspök: 2011. április 25. - 2019. július 12.
Veszprémi érsekké kinevezve: 2019. július 12.
Pécsi apostoli kormányzó: 2019.július 12. - 2021. január 6.
Veszprémi érsekké beiktatva: 2019. augusztus 31.

Tanulmányok:

Esztergomi Hittudományi Főiskola (1980-1985)
Pápai Magyar Intézet ösztöndíj, Pápai Szalézi Egyetem, licenciátus (1990-1993 )
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, doktorátus (1997)

Beosztások, szolgálati helyek:

Káplán Érsekvadkerten (1985-1988)
Plébános Csitáron (1988-1990 )
Hitoktatási felügyelő az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében (1993-2003)
Tanár a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Levelező Tagozatán (1997-2004 )
Püspöki helynök a Társadalmi-Oktatási-Kulturális Szakterületen (1998-2004)
Pápai káplán címet kap (1999)
Tanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán (2000-2011 )
Plébános Budapest-Erzsébetvárosban (2003-2004)
Érseki általános helynök és vagyonkezelő (2003-2011 )
Elnök az Országos Hitoktatási Bizottságban (2004)
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnök-helyettese (2015)